Minden jó termék egy jó ötletből indul. Az ember valamilyen problémával találkozik, amit nem tud sem megkerülni, sem jól vagy kényelmesen megoldani, és megindul az ötletelés. Az ötletek többsége megmarad a vágy szintjén, mivel az ötletgazda nem tudja merre induljon. Létezik azonban olyan strukturált gondolkodás, amivel az ötletek életképességét fel lehet mérni, és az ötleteket lépésről lépésre meg lehet valósítani. A nagy cégeknek erre komplex folyamataik és mérési módszereik vannak, míg a kis vállalkozások főként személyes benyomások és tapasztalások után mennek. Előbbi lassú, kis tévedéssel, de nem alkalmazható egy startupra. Utóbbi gyors és hatékony, azonban sokkal pontatlanabb becslést ad. Mert minden ötlet csak a sikerhez vezető teendők megbecslése az elején. Minél alaposabb a becslés, minél jobb szakértők bevonásával és minél több adatra támaszkodva készül, annál kisebbek később a költségek, és annál gyorsabban közelít a termék a 100%-os készenléthez. A termékfejlesztés még a legnagyobb cégeknél is egy konvergálás a majdani végeredményhez, aminek hatékonysága a termékbe épített tudáson alapszik.
A projekt előrehaladtával a becslések egyre pontosabbak lesznek, amik teljes bizonyossággá a célcsoport elégedettségével válnak. A kulcs a folyamat során, hogy a becslések minél közelebb legyenek a későbbi valósághoz. Minden eltérés a tökéletes lefutástól elvesztett pénzben és elvesztett időben mérhető. Aminek megelőzése az ötletelésnél 100 forintba kerül, az a kutatásnál 1.000, a tervezésnél 10.000, a fejlesztésnél 100.000, a szériagyártás során pedig várhatóan 1.000.000 forint.
Hogyan csökkenhet menet közben a termék készenléti foka?
Nem kellően megalapozott döntések és a szakértelem hiánya miatt rossz irányba indulhat a projekt. Ez főleg olyan startupoknál gyakori, akik nem kérdeznek eleget a vevőtől, vagy sajnálják a pénzt hozzáértő munkaerő bevonására. A megfelelő tudás hiányában a menedzsment elfogadhat olyan projekt scope változást, ami komolyan extra munkát ró a fejlesztőkre, ezzel visszavetve a termék készenléti fokát. Előfordulhat, hogy a termék egy vevői igényt egy olyan funkcióval próbál meg kielégíteni, ami a vevőnek nem felel meg. Esetleg olyan vélt probléma miatt kezdődik újra munka a már jóváhagyott funkciókon, ami a vevőt egyáltalán nem zavarja. Legutóbbira példa, amikor egy kamerarendszer fejlesztésekor a gyártó a teljes hardware átdolgozásával olyan videozajt próbál kiküszöbölni, amit az üzemeltető észre sem vesz. Az ilyen költséges döntések könnyen elkerülhetők egy jól kidolgozott fejlesztési folyamatban.
Milyen a jól kidolgozott folyamat?
Számos modell létezik új technológia kifejlesztésére. Én legtöbbször a PMI által is támogatott 5 lépéses folyamat kiterjesztett, hatlépéses termékfejlesztési modelljét tartom a legjobb közelítésnek. A modell nem teljesen egyezik meg az autóiparban használt 3P modellel, cserébe kevésbé definiált folyamatokkal rendelkező cégben is megvalósítható.
Feltűnhet, hogy a termékstratégia kialakítása és az értékesítés kifejezetten sehol nem szerepel a folyamatban. A modern stratégia és sales az elejétől része a termékfejlesztésnek. Nem várja meg, hogy a termék elkészüljön, hanem már az ötletnél megkezdődik, és beépül a teljes életciklusba.
a termékfejlesztés lépései
A folyamat 2-5. lépése egy nagyobb, folyamatorientált vállalatnál összhangban van a Quality Functional Deployment (QFD) négy lépcsőjével. Kiterjesztett, öt lépcsős QFD esetén a QFD ötödik lépcsője is a folyamat ötödik lépésébe illeszkedik.
A termékfejlesztési folyamatok ma már nem önálló, egymástól élesen elkülöníthető, egymást szigorúan követő lépésekben zajlanak, hanem átfedik egymást, és ciklikusan ismétlődhetnek, ahogy mindig újabb tudás és tapasztalat adódik a termékhez. A modern fejlesztés iterációkban történik, és a funkciókat inkrementálisan építi fel, ahol az szervezet a vevővel együtt fejleszti ki a terméket a vevő igényeire hangolva. Nincs a fejlesztésnek olyan fázisa sem, ami egy végleges állapotot tükröz. Helyette release-ek vannak, amikor a termék elég jó ahhoz, hogy használatba kerülhessen. Az ipari és jogi környezet dönti el, hogy egy release lehet-e egy alapfunkciókat ellátó termék, vagy egy számos ipari szabványnak és törvényi követelménynek megfelelő készterméknek kell-e lennie. A fejlesztés a release után folyik tovább. Continuous improvement: Az autóipar, a repülőgép ipar és az összes high-tech ipar egyik legfontosabb alapköve.
Akkor soha nem készül el a termék?
Épp ellenkezőleg, többször is elkészül. A folyamatos fejlesztés egyszerre ad lehetőséget a növekvő vevői igények folyamatos kielégítésére, és a termékfejlesztő szervezet piaci részesedésének növekedésére, az ismétlődő megújulás által. Nem véletlen, hogy a legnagyobb cégek a legsikeresebb termékeiket újítják meg folyamatosan a telefonjaink vezető márkáitól a számítógépeink operációs rendszén keresztül a kedvenc autónkig. Nincs egyszerűbb, mint a meglévő vevőket rávenni arra, hogy az általuk megszokott és megkedvelt minőséget újra megvásárolják.
Mi az ide vezető folyamat?
Erről szólnak majd a termékfejlesztés lépéseit leíró későbbi bejegyzések.